Sokkal felkészültebben érné a magyar bankokat a tavalyihoz hasonló eset, amikor kiberbűnözők zsarolták meg őket. Egy kiberbiztonsági rendelet is készül a jegybank informatikai felügyeleti főosztályának vezetője szerint, és nemsokára érkezik egy új uniós direktíva is, a változások pedig mindenkit érinteni fognak.
Bár már enyhített a kormányzat a Covid-19 vírus miatt bevezetett veszélyhelyzeten, valószínűleg nem vállalunk túlzott kockázatot azzal a megállapítással, hogy az elmúlt hónapok gyökeresen megváltoztatták az életet. A veszélyhelyzet miatti életmódváltás egyebek mellett abban is megmutatkozott, hogy sok más mellett a banki szolgáltatások használata – mint például a számlanyitás, a hitel és kölcsön igénylése, vagy a közüzemi díjak befizetése - is még inkább az online térbe terelődött. Ön hogyan változtatott szokásain? Töltse ki kérdőívünket!
Egy felmérés szerint a bankoknak is van még hová fejlődniük.
A hazai lakosság jelentős része még igényli a személyes kiszolgálást, ha pénzügyekről van szó. A Budapest Bank friss, reprezentatív felméréséből kiderült: a banki mobilalkalmazások egyelőre kiegészítő szerepet játszanak az eddig megszokott csatornák mellett, ugyanakkor jelentős lehetőség rejlik bennük, ha csak a potenciális felhasználók számát tekintjük.
Jelszó vagy ujjlenyomat helyett pusztán a mozdulataik alapján is azonosíthatók az interneten bankolók, és megfékezhetők a csalók.
Egy német kiberbiztonsági cég arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnözők már az internetes bankoláshoz küldött igazoló sms-t is le tudják nyúlni. Igaz, ehhez előtte a bankszámla tulajdonosának nagyot kell hibáznia.
A pénzügyi szolgáltató szervezetek 33%-a nem nyújt az ügyfelek számára biztonságos csatornát az összes fizetési tranzakcióhoz, derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International által végzett kutatásból.
A három legfontosabb előny a költséghatékonyság, a gyorsaság és a kényelem.
Az európai bankok számára sem ismeretlen, magyar ügyfeleket is megkárosító Zeus most a legnagyobb japán pénzintézeteket vette célba.
Két hete adtunk róla hír, hogy egy, a felhasználó és a netbank közé beálló kártékony szoftver idén már 30 ezer európai netbankolónak 10 milliárd forintnyi kárt okozott. A szoftvert és a módszert magyar nyelvre is alkalmazták, olyannyira, hogy már áldozatok is vannak.
Az Eurograbber nevű kártékony szoftver beáll a felhasználó és a netbank közé. Csak idén 30 ezer európai bankoló 10 milliárd forintját lopták el a programmal.
A G Data felmérésében magyar bankkártya-tulajdonosok 6 százaléka számolt be arról, hogy történt már visszaélés a kártyájával. Az összesített kár az óvatos becslések szerint is eléri az 1,5 milliárd forintot.